Az egyik leggyakoribb fertőzés a humán papillomavírus. Tekintsük fő típusait, az onkogenitás kockázatát, a tüneteket, a diagnózis és a kezelés módszereit.
A HPV a Papovaviridea családból, azaz az A alcsoportba tartozó papovírusokból származó, rendkívül specifikus emberi szervezet fertőzése. A bolygón minden hatodik ember hordozója. A kis hőstabil kórokozó jól túlél a külső környezetben, és ellenáll a hőkezeléseknek. Nagy a képessége a többrétegű hám megfertőzésére: bőr, nyálkahártyák, tüdő oszlopos hám, prosztata és nyaki csatorna.
Ma az orvostudomány a vírus több mint 120 szerotípusát ismeri, amelyek közül 35 érinti a bőrt és a nyálkahártyákat. Egyes szerotípusok onkogenitást mutatnak, vagyis képesek rákos degenerációt okozni az érintett szövetekben.
- Alacsony onkogenitás – 6, 11, 42, 43, 44, 73.
- Magas onkogenitás – 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68.
Az emberi szervezetbe kerülve a vírus a véráramon keresztül terjed, behatol a sejtek DNS-ébe, és megzavarja normális működésüket. A fertőzött sejt aktív osztódásnak és növekedésnek indul, ezért jellegzetes növekedések jelennek meg az érintett területen.
Az orvosi statisztikák szerint a HPV-fertőzés leggyakrabban szexuális kapcsolat során terjed. Csak az elmúlt 7-10 évben a fertőzöttek száma több mint 10-szeresére nőtt. A betegség komplex diagnózist és kezelést igényel.
A humán papillomavírus felépítése
A HPV kis, membránburok nélküli virionokkal rendelkezik, amelyek átmérője nem haladja meg a 30 nm-t. Vagyis mérete 5-ször kisebb, mint az influenzavírus és a HIV, amelyek membránburokkal rendelkeznek. A papillomavírus genetikai anyaga a DNS, amely körülbelül 8000 bázispárt és számos fehérjevegyületet tartalmaz. A genom egy kettős szálú molekula, tele hisztómokkal, azaz sejtfehérjékkel, amelyek részt vesznek a sejtmagban a DNS tömörítésében.
A vírus génjei többféle fehérjét kódolnak, amelyek mindegyike sajátos funkciókat lát el életciklusában. Vannak korai fehérjék (E), amelyek a fertőzött sejtek szabályozó funkcióiért és szaporodásáért felelősek, és késői fehérjék (L), amelyek szerkezeti funkciókat látnak el.
A következő típusú fehérjék felelősek a vírus szerkezetéért:
- E1-E8 – részt vesz a DNS-replikációban, közvetlenül a fertőzés után szintetizálódik. A bőr szemcsésségében nyilvánulnak meg, amelyben felhalmozódnak.
- L1-L2 – alkotják a vírus szerkezetét. Ők felelősek a külső héj (kapszidok) kialakulásáért, amely áthatol az epidermisz stratum corneumán.
Különösen veszélyesek az onkogenezisben részt vevő fehérjeszerkezetek:
- E6 - kikapcsolja az egészséges sejtek p53 tumorszuppresszorát, ami a sejtstruktúrák túlzott proliferációját okozza. Az E6 a p53 és a degeneratív folyamatok éles csökkenéséhez vezet.
- E7 – megköti az Rb-t, vagyis egy tumorszuppresszort, amely a kontrollálatlan sejtosztódás enzimatikus reakcióinak lelassításáért felelős.
Az E6 és E7 kontrollálatlan sejtnövekedést okoz, ami daganatképződést okoz. Ebben az esetben az E2 fehérje megállítja ezt a kóros folyamatot, de ez a képesség azonnal elveszik, miután a genom megfertőz egy emberi sejtet.
A HPV-t bonyolult szerkezete miatt nem könnyű laboratóriumban tenyészteni. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a vírusrészecskék csak élő szervezetekben vagy összetett, az emberi sejtekhez hasonló organotipikus kultúrákban képződnek.
A humán papillomavírus életciklusa
A humán papillomavírus fertőzési folyamata és életciklusa a fertőző virionok önreplikációján alapul. A kóros folyamat normál lefolyása során szoros kapcsolat áll fenn a vírus DNS-replikációs ciklusa és a fertőzött sejt életciklusa között az emberi szervezetben. A papillomavírus megzavarja a sejtes DNS replikációját, és saját, megnövekedett fertőző aktivitással rendelkező fertőzött sejtjei szaporodását állítja elő.
A replikáció gátlása során nagy a valószínűsége annak, hogy megváltozik a fertőzés ciklusa és rosszindulatú daganattá alakul. Ha az életciklus megszakad vagy megszakad, a fertőző virionok termelése lehetetlenné válik.
Egy fertőzött sejtben a HPV két formában létezik:
- Episzomális - a fertőzött sejt kromoszómáin kívül található, alacsony az onkogenitás kockázata.
- Integrált – a vírus DNS beépül a sejtkromoszómába. Ez a forma rosszindulatú.
A fertőzés intracelluláris formájától függően a következő lehetőségek lehetségesek a fertőzéses folyamat lefolyására:
- Rejtett (látens) lefolyás - a HPV episzomális formában, de nem okoz kóros elváltozásokat, és nincs klinikai megnyilvánulása.
- A papillómák episzómális formájú fertőzések. A bazális rétegben megnő a sejtek száma, ami különböző lokalizációjú bőrkinövések megjelenéséhez vezet.
- Diszplázia - a virionok episzómális és integrált formában vannak.
- Carcinoma – a vírus integrált formában van. Atípusos sejtek jelennek meg, jelezve a rosszindulatú folyamatok kialakulását a szervezetben.
A fertőzéstől az első tünetek megjelenéséig tartó lappangási idő fél hónaptól több évig terjedhet. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyidejűleg több genotípus is kialakuljon a szervezetben. Egyes esetekben az öngyógyulás a fertőzést követő 6-12 hónapon belül megtörténik, vagyis a vírus DNS-replikációja megszakad.
Hogyan terjed a humán papillomavírus?
A HPV beteg emberről egészséges emberre terjed. A fertőzés az anyától a gyermekig terjedő szoros háztartási érintkezés, szexuális kapcsolat vagy szülés során következik be.
A fertőzésnek a következő módjai vannak a szervezetbe:
- Érintkezés a fertőzött bőrrel vagy nyálkahártyákkal.
- Egy fertőzött személy személyes tárgyainak használata.
- A beteg cipőjének vagy ruházatának viselése.
- Szaunák, uszodák és egyéb magas páratartalmú közös helyiségek látogatása.
Az orvosi statisztikák szerint a HPV átvitelének leggyakoribb módja a védekezés nélküli szex. Ebben az esetben a fertőzés az érintkezés típusától függetlenül történik (vaginális, orális, anális). A vírus a nyálkahártyák és az epidermisz mikrokárosodása révén jut be a szervezetbe. Ha kinövések fordulnak elő a szájban, ez fertőzésre utalhat csók vagy orális szex közben. A férfiak gyakrabban fertőzik meg a nőket. Ebben az esetben a fertőzés csak akkor lehetséges, ha a nemi szerveken papillómák és szemölcsök vannak.
Amikor anyáról gyermekre fertőződik, a papillomatosis intranatálisan vagy a szülőcsatornán áthaladva terjed. Egy csecsemőnél anogenitális szemölcsös növedékek és condylomák alakulhatnak ki a gége és a garat belső felületén, ami megnehezíti a légzési folyamatot. A fertőzés a laktáció alatt is előfordulhat. A vírus háztartási átvitele rendkívül ritka. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a fertőzés rövid ideig létezik a környezetben.
Mivel a humán papillomavírus nem nagyon fertőző, a fertőzés bizonyos tényezők hatására következik be:
- Az immunrendszer csökkent védekezőképessége.
- Az epidermisz vagy a nyálkahártya gátfunkcióinak megsértése.
- A bél vagy a hüvely mikroflórájának megsértése.
- STD (papillomatosis egy másodlagos fertőzés).
- Krónikus betegségek súlyosbodása.
- Gyakori stressz vagy káros munkakörülmények.
- A személyes higiéniai szabályok be nem tartása.
- Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek alkalmazása.
Egy személy élete során több genotípusú fertőzéssel is megfertőződhet egyszerre. A fenti tényezők hatása a fertőzés aktiválásához vezet. A fertőzött sejtek aktívan szaporodni kezdenek, ami különböző formájú és helyű bőrnövekedést okoz.
Immunitás
Ma a papillomatosis az egyik leggyakoribb betegség. Az erős immunrendszerű emberek hosszú ideig hordozhatják a vírust anélkül, hogy tudnának róla.
Az immunitás olyan tényező, amely megvédi a szervezetet a kórokozóktól. Az időben történő immunreakció a kórokozó elpusztulásához vezet, amelynek nincs ideje megfertőzni a hám bazális sejtjeit.
Számos olyan tényező van, amely aláássa az immunrendszert, és hozzájárul a fertőzéshez és a vírus aktiválódásához:
- Gyakori légúti vírusfertőzések, valamint a szervezet fertőző és gyulladásos elváltozásai.
- Intenzív fizikai aktivitás.
- Pszicho-érzelmi stressz és stressz.
- A test hipotermiája.
- Alkohollal való visszaélés, dohányzás és egyéb rossz szokások.
A csökkent immunitás biztosítja a papillomatózus neoplazmák aktív növekedését. Ennek megelőzése érdekében ajánlott immunmodulátorokat és vitaminokat szedni, amelyek elősegítik a vírus gyors felépülését és kiürülését a szervezetből.
A humán papillomavírus megelőzése
Bármilyen betegséget sokkal könnyebb és fontosabb megelőzni, mint kezelni. A humán papillomavírus megelőzése az egészséges életmódon és az immunrendszer erősítésén alapul. A HPV-fertőzés kialakulásában az immunrendszer döntő szerepet játszik. Ha a védekezés gyengül, a szervezet legyengül, kedvező hátteret teremtve a fertőző elváltozásoknak.
A papillomatosis és más betegségek megelőzése az alábbi egyszerű szabályokon alapul:
- Egészséges életmód.
- Nincsenek rossz szokások.
- Megfelelő kiegyensúlyozott táplálkozás.
- Védett szex és állandó partner.
- A stressz és más érzelmi zavarok hiánya.
- Bármilyen betegség időben történő kezelése.
- Oltás.
- Rendszeres megelőző vizsgálatok orvossal.
A fenti ajánlások az első szintű megelőzésre vonatkoznak. A magas rákkeltő kockázatú HPV fertőzés megelőzésére speciális vakcinák állnak rendelkezésre. Vírusantigénfehérjéket tartalmaznak, amelyek hatására a szervezet specifikus antitesteket termel, amelyek elősegítik a fertőzés elpusztítását, amikor az előfordul.
Vannak másodlagos megelőző intézkedések is, amelyek magukban foglalják: vizuális és citológiai szűrés a vírus kimutatására és fejlődésének dinamikájának nyomon követésére. Ha ezeknek a teszteknek az eredménye pozitív, a betegnek átfogó diagnosztikai teszteket írnak elő. Általában ez PCR, biopszia, kolposzkópia és számos más módszer.
A harmadlagos megelőzést magas onkogén kockázatú HPV-fertőzés esetén hajtják végre. A fertőzést követő három évig a betegnek félévente citológiai kenetet kell végeznie. Ha az eredmények negatívak, a tesztet évente egyszer elvégzik élete végéig.
Humán papillomavírus elleni védőoltás
A papillomatosis megelőzésének egyik módja a védőoltás. A papillomavírus elleni védőoltást a magas karcinogén kockázatú HPV fertőzés megelőzésére használják – ezek a 16-os és 18-as típusok. Javasoljuk az oltást az első szexuális kapcsolat előtt, azaz serdülőkorban 16-23 éves korig.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha a vírus már jelen van a szervezetben, akkor az injekció hatása nulla. Sok tudós azonban úgy véli, hogy a már fertőzött betegek vakcina beadása megkönnyíti a vírust és felgyorsítja a felépülési folyamatot.
A speciális ütemterv szerinti teljes oltás során a gyógyszer elősegíti a vírus elleni specifikus antitestek képződését a szervezetben. Az immunglobulinokat a védőoltáson átesett betegek 100%-ában mutatják ki.
Óvszer használata a HPV megelőzésére
A HPV átvitelének fő módja a védekezés nélküli szex egy fertőzött személlyel. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az óvszer használata a papillomavírus megelőzésére rendkívül hatékony. Ezzel a fogamzásgátlási módszerrel az esetek körülbelül 30% -ában fordul elő fertőzés. Az óvszer használata nélküli szex során a fertőzés kockázata 90%. A HPV óvszeren keresztül történő átvitele gyakrabban fordul elő anális szex után, mint vaginális szex után.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a kórokozó mikroorganizmusok az emberi test minden biológiai folyadékában jelen vannak: nyálban, nyálkahártyában stb. Ezért, ha az egyik partnernél a betegségre jellemző növedékek vannak a szájnyálkahártyán, akkor a fertőzés nem lehetséges. csak orális szex közben, de csók közben is.